Szezonkezdet Pétfürdőn

Elrohant az idő november óta, elkezdődött a 2020-as szabadtéri szezon. Schmidt Tibivel és Csabival vettük az irányt a jól ismert helyszínre.

Számtalan versenyen voltam korábban itt, a feladat 21 örömíjász cél leküzdése volt három egyenértékű lövéssel. Kétszáz fő felett volt a nevezők száma, volt bennem némi aggodalom, hogy lassan fogunk haladni, ám nem volt torlódás, lendületesen haladtunk célról célra. Nagyon jó, technikás pálya épült, igen változatos célokkal.

Ezúttal számomra teljesen ismeretlen sporttársakkal kerültem egy csoportba, végig jó hangulatban haladtunk. Azt azért nem árt tisztázni, hogy örömíjász versenyen is a legtávolabbi karótól haladunk a legközebb lévőhöz, hogy húzáskor nem érintjük meg és nem hajlítgatjuk a vesszőket, különösen pedig azt, hogy amíg a beírás nem fejeződik be, nem húzunk vesszőt! Néma maradtam, de azt gondolom, hogy ezek annyira magától értetődő szabályok, hogy aki nevez egy versenyre, annak ismernie és be kellene tartania!

Naptáromba vastag betűkkel írtam be a következő versenyeket… Körmend, Paks, Rácalmás, készültem, rendbe tettem a felszerelést, beszereztem megfelelő mennyiségű és minőségű nyílvesszőt, erre jön a koronavírus… Abban a pillanatban, amikor szembesültem ezzel, felértékelődött minden. Mennyire jó együtt lenni íjászbarátokkal, sporttársakkal, mennyire jó kint lenni erdőn, mezőn, célba venni leküzdendő akadályokat, lassan távolba vesző emlékekké válnak…

Vigyázzatok magatokra, vigyázzunk egymásra, találkozzunk minél előbb úgy, hogy kezet szoríthassunk, mert barátok vagyunk, mert egy vérből valók vagyunk!

Címke .Könyvjelzőkhöz Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..