Foktő – koronánk legszebb gyémántja

Pontosan tíz esztendeje írtam először beszámolót a foktői versenyről, de abban utaltam arra, hogy nem az volt számomra az első, tizenhatszor írtam (vagy töltöttem fel képeket). Tényleg, a foktői versenyeknek varázsuk van!

Ködös novemberi reggelen vettem az irányt Foktő felé, az eső mindvégig esett. Foktő elé érve elállt, de csak azért, hogy úton hazafelé ismét essen. A versenyt megúsztuk ázás nélkül. Érkezéskor az elmaradhatatlan „welcome” lángos (nagyon finom volt), belövés, versenykezdés. Azonos kategóriában lövőkkel osztottak be egy csoportba, jó hangulatban telt az idő.

A feladat 24 3D cél leküzdése volt, extrém, ugyanakkor mért távokról. De volt benne egy csavar! Minden céltárgy kapott egy sárga pöttyöt, s ha a versenyző bemondta, hogy azt vette célba, találat esetén 14 pont ütötte a markát, ellenkező esetben – bárhová fúródott is a vessző – 5 pont járt érte, ha eltalálta az állatot. Én nem kísérleteztem ezzel, hagyományos pontgyűjtésre vállalkoztam csak. A pálya nyomvonala sokkal rövidebb volt a megszokottnál, nem mentünk ki a gáthoz és a partra, ezért kényelmesen, gyorsan haladtunk.

Igen, Foktő valóban koronánk legszebb gyémántja! Nívós a verseny, nagyszerű a hangulat semmi többre nincs szükség ahhoz, hogy az ember már induláskor visszavágyjon! Számomra hagyomány a pacalevés Dunapatajon, idén sem maradt el!

Könyvjelzőkhöz Közvetlen link.
0 0 votes
Article Rating
Subscribe
Visszajelzés
guest

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

1 Comment
Inline Feedbacks
View all comments