Ha valaki tavaly azt mondja, hogy idén júliusban lesz az első 3D versenyem, bizonyára hitetlenkedtem volna, de jött a koronavírus...
Ezen a varázslatos területen egyszer jártam, akkor terepíjászatot lőttünk. Már akkor beleszerettem a helybe, hatalmas, erdők, dombok ölelte lankás tisztás tökéletesen alkalmas versenyrendezésre. Bodajki íjászbarátaimmal mentünk ismét. Új íjamat két nappal korábban vehettem át, a vesszők is újak voltak, visszatértem a húzókesztyűről a tab használatára.
Becslésem szerint 70-80 nevező lehetett, nagyon komoly volt a mezőny, a Dunántúl távolabbi részéről is érkeztek íjászok. 28 db 3D célt kellett leküzdenünk, két egyenértékű lövéssel, hagyományos pontozással. Nagyon jó, technikás pályát építettek, a távolságokkal sem spóroltak a rendezők. Szépen haladtunk célról célra, nem volt torlódás sehol sem. A beírólappal annyi volt a gond, hogy nehéz volt jelölni, ha valaki azonos pontértéket lőtt mindkét vesszőjével, ez megnehezítette az összesítést is. A másik problémát az jelentette, hogy mi már kb. két órája visszaérkeztünk, amikor az utolsó csoport előtt még 7 (!) cél volt. El sem tudom képzelni, ez hogy történhetett, minden esetre mi ezt hallva eljöttünk. Kár érte!
Mindenesetre, ez is nagyon profin rendezett, rendkívül nívós vadászimitációs verseny volt, Szentgálra bármikor szívesen elmennék újra!