3D Rácalmáson

Úgy alakult, hogy a cserépváraljai táborozás óta nem tudtam versenyre menni, annál inkább vártam a rácalmási megmérettetést. Tavaly is nagyon jó viadal kerekedett a szigeten, idén sem volt másképp!

Szokásos csapatunk (Tibi és Hunor) kelt útra, hogy alig 45 percnyi utazás után megérkezzünk a verseny helyszínére. Rengeteg ismerőssel találkoztunk, szinte mindenki versenyhiányról panaszkodott, sokaknak ez volt az idei első versenye.

Eligazítást követően negyedórás séta után érkeztünk meg a szigetre, mi hárman egy háromtagú tradis családdal kiegészülve alkottunk hattagú csoportot. A feladat 28 3D cél leküzdése volt, 1+1 lövéssel, hagyományos pontozással.

A pálya a Rácalmáson megszokott igényességgel volt megépítve, szép lőtávokkal, az alapvetően sík terület ravasz horpadásait a pályaépítők jól kihasználták lefelé lövésekre! Egyetlen gond volt: mindvégig olyan mérhetetlen mennyiségű szúnyog támadt ránk, hogy az elviselhetetlenség határát súrolta, a riasztó is annyit ért, mint halottnak a csók.

Bő négy óra alatt teljesítettük a feladatot, majd visszakutyagoltunk az alaptáborba, ahol nagyon finom gulyással csillapíthattuk éhségünket. Tibi és Hunor is a dobogó legfelső fokára állhatott; én sem panaszkodom, nem ment rosszul a lövés, de ebben a nagyon erős mezőnyben még ez is kevés volt a dobogós helyezéshez.

November elejéig bőségesen választék van a dunántúli versenyekből: Alsóőrs, Tengelic, Fehérvárcsurgó, Lovasberény (vagy Pétfürdő) szerepelnek a terveim között. Reméljük sem az időjárás, sem a járvány nem tesz majd keresztbe.

Könyvjelzőkhöz Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .