A fehérvárcsurgói verseny is a kihagyhatatlanok közé tartozik. Varázslatos környezetben, nagy nevezői létszámmal kerül megrendezésre minden évben, ráadásul bő negyedóra alatt odaérek tőlünk.
Idén sem volt másképp, nagy nevezői létszámmal indult a verseny. A szervezők – immár hagyományt teremtve – a lovasberényi Hegyi Farkas Íjászklub tagjaival osztanak egy csoportba, kiváló íjászok társaságában mindig röpül az idő, kiváló a hangulat.
24 db 3D cél leküzdése volt a feladat, célonként két egyenértékű lövéssel, hagyományos pontozással. A pálya rendkívül nehéz volt, rengeteg felfelé lövéssel, néhány helyen brutális lőtávolságokkal. A fekvő szarvasnál, egyikünk sem tudott ellőni a célig, a vesszők méterekkel előtte estek a földre. Magamat nem számítva, rendkívül tapasztalt ijászok lőttek eredménytelenül. Úgyhogy nem volt magas pontszámot hozó pálya, viszont az utolsó két célnál lőttem két tizenegyest és két tízest, ezzel a 42 ponttal sikerült a dobogó harmadik fokára állnom.
