Hajrá Alsóörs!

„Tényleg mazochizmus teremversenyre járni?” tettem fel a kérdést szinte napra pontosan egy éve. Azóta vesszők százezrei hasították a levegőt Magyarországon; az akkori „nem” válasz tegnap megerősítést nyert.

A zordnak ígért időjárás ellenére sokan neveztek a 20×3 lövéses alsóőrsi teremversenyre. Bőséges élménybeszámolót képtelenség írni, hiszen maga a verseny nem sok változatosságot kínál, Alsóőrsön pedig természetes a pontos versenykezdés és gyors eredményhirdetés. Most sem volt ez másképp. Odakinn -4-5°C, benn a teremben, jó körülmények között lehetett versenyezni, lőni, gyakorolni az összpontosítást, a technikát. Nem véletlen, hogy sokan éltünk a lehetőséggel. 10-kor kezdtünk és 14 óra után röviddel, már az eredményhirdetés is befejeződött. (Mi azután elmentünk Balatonfüredre ebédelni, kávézni, sütizni a varázslatos Bergmann cukrászdába, vásároltunk Csopakon hagyományos módon, fahordóban érlelt gyönyörű borokat az ünnepi asztalra, majd Csókakőn átvettük a megrendelt disznóságokat…, így volt kerek ez az egész!)

Teremversenyre járni nem mazochizmus, de ha már témánál vagyunk… egy olyan honlapot szerkesztgetni, amely senkit – legkevésbé azokat akiknek készült – nem érdekel, viszont az. Fájdalmas döntést kell közölnöm minden olvasónkkal: ez az utolsó bejegyzés, tovább nem kínlódok ezzel az oldallal!

Kínlódás a pusztába kiáltott szó, kínlódás az, hogy bármennyire igyekeztem, nem sikerült az érdeklődést fenntartanom. A boltot, ahová nem tér be egy vevő sem, be kell zárni!!! Tavaly még csak a cserépváraljai fotók beküldésével vallottam teljes kudarcot, idén pedig már kísérletet sem tettem rá. Ettől függetlenül az évek alatt keletkezett gazdag képanyag szerkesztve, zenei aláfestéssel még mindig elérhető. Megértem, hogy egy hónapok óta alig mozduló honlapra kevesen térnek be, de miért nem érkeztek versenykiírások, versenyértékelések? Nem tehetek arról, hogy továbbképzeseim és hétvégi ügyeleteim miatt közel sem voltunk annyi versenyen, mint szerettünk volna, így nem akadt témám. Amikor akadt, arról mindig részletesen beszámoltam. Úgy érzem az oldal kudarca, nem az én kudarcom egyedül!

Nem kevés időt, energiát és némi pénzt fordítottam arra, hogy a magam módján segítsem azt a nagyszerű kezdeményezést, amely – hála a Dombóvári családnak – Cserépváralját jelenti, immár öt mögöttünk hagyott évvel! Persze az íjászatnak nem a világháló a helyszíne…

Az elmondottak ne csak a levegőbe lógjanak, fent látható a látogatottsági statisztika. 2009 azért alacsony, mert szeptemberben indult el az oldal. Azt hiszem a grafikon magáért beszél…

Márciusig kifizettem a domain nevet, így addig archívumként még elérhető marad az oldal, de új bejegyzések nem születnek, hozzászólások írására a továbbiakban nincs lehetőség. Nem mondom, hogy soha többet nem írok a nekem tetsző versenyekről, de azok a A mi Pilvaxunkban jelennek majd meg – feltéve, ha megjelennek…

Sajnálom. Nyilaitokat továbbra is vezérelje erős kar és nemes szív!

Könyvjelzőkhöz Közvetlen link.

A hozzászólások jelenleg ezen a részen nincs engedélyezve.