Drága Barátaim, kedves Íjásztársak!
Peregnek az órák és rövidesen bekövetkezik az a pillanat, amelyre egy éve várunk, ismét együtt leszünk Cserépváralján!
„Már Cserépváralján elhatároztam, hogy létrehozom az oldalt, ahová leírhatjuk élményeinket, emlékeinket, ahol folytathatjuk megkezdett beszélgetéseinket, elmondhatjuk hogy hová töltöttük fel a képeinket, beszélhetünk versenyekről, közzétehetünk versenykiírásokat és … együtt várhatjuk a 2010-es tábort, ahol épségben, egészségben, jókedvben és – reményeim szerint – egy felszabadult, fellélegzett ország polgáraiként térhetünk vissza.” – írtam alig több, mint egy éve.
Mindenki végezhet számvetést, mi az, ami egy év alatt megváltozott az életében, de egy dolog tagadhatatlan: elsősorban Lajosék jóvoltából tartottuk a kapcsolatot. Nem akarok most a „hétköznapi” versenyekkel foglalkozni – sokról beszámoltam – de Cserépváralja óta, volt nekünk egy tardosi közös szilveszterünk, egy fergeteges farsangi bulink…
Most még a várakozásé az idő, de rövidesen ott leszünk, Cserépváralja mesevilágában és biztos, hogy varázslatos élmények várnak ránk! Végtelenül fáj, hogy sokan idén már nem lesznek velünk, reméljük 2011-ben majd visszatérnek, örülni fogunk az új arcoknak is!
Többet nem is szeretnék felvezetőül írni, talán még csak annyit, hogy csőre töltött fényképezőgépekkel gyertek, hiszen a tavalyi fotópályázatot idén megismételjük!
Ha eltelt az egy hét táborozás, hegyezzétek a ceruzát, írjátok le élményeiteket. Én csak azért fogok két hétig hallgatni, mert mi Cserépváraljáról egyenesen Erdélyországba utazunk, ott – remélem 🙂 – nem leszek a világháló előtt. Kalandra fel hát!
A viszontlátásig is ölel Benneteket:
Csizi és családja
Reményeim szerint 2011-ben visszatérhetek.
mert Cserépváralja tényleg mesevilág.
Lajosék pedig tényleg csodát teremtettek.
Hiányozni fogtok és lélekben Veletek leszek.
Sziasztok Drágáim!
Hol vagytok? Hogy vagytok? Írhatnátok pár keresetlen szót az elmúlt hétről. Reméljük mindenki épségben tért meg otthonába. Mi még a Cserépváralja hatása alatt vagyunk. Nehéz felébredni ebből a csodálatos álomból. Minden percben visszaköszön valami szép emlék. Köszönet a barátságért, és a bizalomért a kedves pillantásokért, és az eltöltött hétért. Remélem, hogy Cserépváralja már nem csak egy földrajzi név számotokra, hanem sokkal többet fog jelenteni annál. Nagy érdeklődéssel várjuk hozzászólásaitokat, illetve a beszámolókat. Jó lenne egy kicsit pezsegne az oldal.
Pusz. 🙂
Lali
Sziasztok táborlakok!!!!!!!!!
Először is bocsi de szarakodott a gépem . Már háromszor elkezdtem írni de mindig kikapcsolt,/Lali ezt már tapasztalta/.
Az első szavak köszönet Lalinak és Andikának a kíváló szervezésért!
Sajnos haza értünk és újra a ” 😥 VALÓ VILÁG ” fogadott minket.
Egy kis öröm az ürömmben ,hogy megusztuk a vihart , nem volt hiába az égieknek való álldozatunk a tábornyiton.
Nagyon örültünk,hogy új barátokra találtunk és végre együtt lehettünk a régi barátainkkal is.
Nagyon várjuk a hétvégét , hogy ujra találkozzunk veletek a versenyünkön.
Aki tud jöjjön el szerettel várjuk!
A táborban olyan gyorsan szaladt az idő , hogy szinte elreppent az az egy hét.Jó lett volna még párnapot veletek tölteni. Cserépváralja számunkra már tavaly óta nem csak egy földrajzi név hanem egy fogalom.
Végül de nem utolsó sorban nagyon köszönjük a Kilián családnak és a Köffer Mamának csodálatos ajándékokat!
Nagyon sok puszi mindenkinek Burlovits család 😆
ui.: Küldjük a képeket és írjatok.
Sziasztok Tábórlakok.!
A viharok ellenére is a Lali és Andika nagyon jó versenyeket csinált.!
Nagoyn jó volt a tábpr ..sok uj embert ismertem meg.
Ötletesek voltak a versenyenk a Kiss Attilának is nagyon jók voltak a céljai.
Sajnos haza kelett jönnünk.Remélem Bendi meggyógyúlt és jól érzi magát Erdélyben.Sajnos az iskola kezdete is közeledik, de a tábor nagy feltöltödést adott.Remélem jövőre és minnél több versenyen újra találkozunk.
Puszi Ágica!
A telefonomrol irok. Igen Bendi meggyogyult. Csodalatos Szekelyfold, de a tabor is az volt! Lattuk a teveben, hogy mekkora vihar volt heptfon T ardon. 29-en megyunk haza, szeretettel gondolunk Ratok, Csizi&csaladja
Még csak annyit „CSAK AZOKAT A GYÖNYÖRŰ GOMBÁKAT” sajnálom.
csip csip ………
Te csak ne sajnáld „AZOKAT A GYÖNYÖRŰ GOMBÁKAT”. 😉
Egy teljes éjszakát izgultam át a „GYÖNYÖRŰ GOMBÁK” miatt.
Pusz.
Lali
Én is!!!!!!!
A képeket hova kell küldeni,ki tudja?????
Csak jelzés ként. A vasárnapi menü: reggeli mangalica zsíros kenyér lila hagymával,ebéd gulyás gazdagon – aranygaluska. 😯
Szeretnénk jelentkezni ha lehet. 😀
Oksi. 😉
Jeges szolgálati közlemény:a vasárnapi versenyt kihagynám ha lehet.
A szeptemberin már leszek.
Oké Ági. 🙁
Sziasztok!
Nincs véletlenül valakinél a Nokia töltönk? Nézzetek szét légyszi, a tv alatt hagytuk, és szerintem valaki tévedésből elpakolta.
Előre is köszi.
Lali
Sziasztok!!!
Mindenkit üdvözölünk a „VALÓ VILÁGBAN”!! 😆
Remélem jóóól éreztétek magatokat a táborban és sok új élménnyel gazdagodtatok!
Sajnos ezt az évet más írányú elfoglaltságok miatt MI Gizuskával kihagytuk,de nem adjuk fel a reményt hogy jövőre Bálinttal kiegészülve ha lesz még rá lehetőség ott legyünk a MI kedves CSERÉPVÁRALJA-i táborunkba!!
Kedves Csizi mester!!
Remélem jól érzitek magatokat Ívóba és már túl vagytok a Hargitai látványosságon,a pisztráng evésen és a 2dl pohárban kérhető konyakokon is!! 🙄
Én sajnos?! a kedves fővadász úrral 1liter pálinkán voltam túl úgyhogy egy napig eléggé (fáradt) voltam.
De ez ERDÉLY ezt tudni kell!!
Üdv
Gizuska&Laci
No igen az ERDÉLY és a cukorseggúek messziről kerüljék el!!! 🙂
Lacus eszembe juttatta azt az utat amikor szétvésett bölcsesség foggal mentem Erdélybe.A heti menüm eléggé leegyszerűsödött. 😉
Demalgon és pálinka szerepelt az étlapon.
Lacus akkor 2011-ben Veletek(is) Cserépváralján!!!!
Lacus komoly visszhangja van az ivói tartózkodásodnak… 🙂 itt még mindig emlegetnek… Miképpen mi is a tábort, még akkor is, ha Bendi betegsége és Márti távolléte miatt volt jobb is. Mához egy hétre megyünk haza. Fotókat majd nekem küldjetek DE MAJD CSAK SZEPT. elején. Remélem a mai verseny is jól sikerült, itt is finom a töltött káposzta, de a szigetszentmiklósínak nincs párja. Ma iszom egy szilvapárlatot Mindenki egészségére 🙂
Kedves Barátok!
Jó olvasni benneteket és rólatok. Nekünk olyan szerencsénk volt, hogy mindkét táborban ott lehettünk, ennek ellenére kevésnek tartottuk és még maradtunk volna. Sokat gondolunk most is rá, hiányzik a tábori légkör. Nagyon hálásak vagyunk, hogy ilyen barátaink lehetnek, mindig várjuk, hogy találkozzunk veletek. Mindenkinek nyugodt és kellemes tanévkezdést kívánunk. sok puszi
Ritus
Köszi Ritus. De bárcsak nyugodt és kellemes táborkezdést kívánnál. Na nem baj, már csak 330-t kell aludni. 😥 😉
Pusz
Lali
Kedves Táborozók!
Hosszú és kalandokban bővelkedő erdélyi utunkról tegnap érkeztünk haza. Nagyon jó volt, de nem volt nap, hogy ne jutott volna eszembe a harmadik táborozásunk Cserépváralján. Így némiképp leülepedtek bennem a dolgok, úgy írok egy kis értékelést.
Sajnos idén Márti nem jöhetett el velünk, mert nem engedték el a munkahelyéről. (Forr a közigazgatás… 🙁 ) Ádámmal viszont egy új táborozót üdvözölhettünk körünkben. Nekem Márti távolléte mellett más gondjaim is akadtak, hiszen kezdődött a kocsi fenekének a kertkapu kitámasztó vasával való ostoba meghúzásával (az olajtartályt Székelyudvarhelyen hegesztették meg….), majd folytatódott Bendi váratlan betegségével, így nem volt a tábor annyira felhőtlen és gondtalan számomra, mint az előző kettő. De ez nem a táborozók és a szervezők miatt alakult így!
Minden esetre újra csak köszönet illeti Andit, Lalit és Dávidot, hogy harmadik éve és negyedik alkalommal szervezték meg a cserépváraljai íjásztábort! Csak a tavaly leírtakat tudnám ismételni. Persze, az íjászat az egész fundamentuma, de Laliék ezen az alapon építettek egy közösséget és ebben az elállatiasodó világban erre csak kiválasztottak képesek! Köszönet érte és sok erőt a folytatáshoz!
Második helyen sok-sok hálás köszönet Kilián Gyuriéknak, akik jóvoltából már harmadik alkalommal vihetünk haza míves ötvösmunkát a táborozás emlékeként!
Természetesen Attilát is köszönet illeti az ötletes és nem könnyen leküzdhető rajzolt célokért, a ruszki katona megjárta velünk Erdélyt és féltőn őrizzük (fúvócső céltárgyaként tett jó szolgálatot odakinn).
Azt hiszem újra jó társaság kovácsolódott össze. Számomra felemelő volt az első este szertartása (hasonló oszloppal és szalagokkal a Madarasi-Hargitán is találkoztam), kívánom mindenkinek, hogy amiért szalagot kötött, az váljék valóra! A Wass Albert-Kormorán összeállítás is nagyon szép volt, jól sikerült. Azt azért sajnálom, hogy utolsó mohikán lettem az egykori kobakos csapatból :-(. Nagyon hiányzott minden korábbi táborozó, aki most nem lehetett közöttünk!
A versenyeket és edzéseket Lajosék annyira jól kidolgozták már az első táborra, hogy alig kellett változtatni a tematikán. Jó volt a kiegészítő sportolás is, igaz én csak a tollas-bajnokságig jutottam. Az esti programok is ugyanolyan jók voltak mint korábban.
Végül szeretném megköszönni a velünk egy házban lakó családoknak, hogy gondoskodtak Ádám szállításáról, amíg én kedvesnővér voltam Bendi mellett. Egészen fantasztikus, hogy – a tábor történetében talán először – két egymást követő alkalommal lett a Nap Embere, így már az sem okozott meglepetést, hogy ő vihette haza a tegezt. Ez a sok elismerés Ádám életében meghatározó jelentőségű, köszönet érte minden táborozónak!
Befejezésül még annyit: kérem a Jóistent, hogy segítsen bennünket ahhoz, hogy jövőre ugyanígy, ugyanott ismét együtt lehessünk. Íjászni is nagyon jó, de együtt lenni jóbarátokkal és kedves ismerősökkel, tagja lenni egy nagyszerű közösségnek, még több annál!
Én rengeteg fényképet készítettem, mindenkiről van egy sorozat lövés közben, azon túl, hogy szép emlék, lehet elemezni a lövés különböző fázisait. Nagyon szívesen kiírom az egész anyagot CD-re és elküldöm postán, csak írjátok meg a címeteket a doktorcsp’kukac’gmail.com – ra. Egy kis rendet teszek még a honlapon, később jövök majd pár technikai információval.
Sziasztok!
File Gabitól kaptunk egy szép levelet. Gabi engedélyével megosztom veletek, hiszen rólatok is szól e pár sor.
Pusz. 🙂
Lali.
A levél:
Kedves Lali!
Az elmúlt hetek bokros teendői miatt,csak most tudom megírni Nektek,hogy a tábor CSODÁLATOS volt!
Az a sok kedves ember,akik bizalommal és szeretettel fogadtak be a „nagy családba”,a sok-sok játék,a klassz versenyek,programok a gyönyörű környezet,óriási energiával töltött fel.
Ha valami elkedvetlenít, csak lenézek a Gyuri által készített medálra(ami azóta is a nyakamban lóg)és eszembe jutnak ezek a vidám napok.Köszönet érte Nektek,jó érzés,hogy van egy ilyen összetartó,remek csapat, aminek én is tagja vagyok.
Remélem hamarosan viszontlátlak újra Benneteket!
Sok puszi Andikának is!
Gabi
Puszi Lali és Andi. 😉
Sziasztok Táborlakok!
Már azt hittük,hogy elfelejtették a tábort.Örültünk a Gabi levelének és pusziljuk.Nem tudom mi az oka , hogy a többiek nem írnak.Jó lenne egy kicsit aktívabbnak lenni.Tavaly jobban pezsgett az oldal. 😥
De azért szeretünk mindenkit 😉
Sziasztok!
Kedves Lali és Andi!
Sok féle íjásztáborban voltam. Az egyikről úgy jöttem haza, hogy megváltoztatta a véleményemet sok mindenről, ez volt a Cserépváraljai.
Az emberek nagyon kedvesek voltak, ritka jó emberek voltak. Íjászati tapasztalataimat is nagyon bővítette, sőt megtöbbszörözte.
A programok is nagyon jók, szervezettek voltak. A társaság pedig a legjobb volt.
Köszönöm a szervezőknek és a résztvevőknek a világ legjobb és életem legcsodásabb táborát!
Köszönöm!!!
Sokat gondoltak ott rám Cserépváralján. Most már én is nagyon sokat gondolok az íjásztáborra!
😀
Keresztes Ádám
Szia Ádi!
Üdv amiíjásztáborunkban. Nagyon örülünk, hogy beregisztráltál. Remélem gyakori látogató leszel a honlapon. Írjál mindenről ami veled történik. Szerintem sok embert érdekel Cserépváralja legnépszerűbb íjászának hétköznapjai. Szia Ádi. A nap süssön rád.
Pusz. 😀
Lali
Szia Ádám!
Nagyon örülök,hogy tetszett a tábor és megismerhettünk.
Ne felejtsd el a ,,TEGEZ ERŐT AD” minden versenyen viseld.
Üdv Burlovits család 😀
Sziasztok Táborlakók!
Most már én is ritka,de rendszeres látogatója leszek a honlapnak!
Egy régebbi hozzászólásra reagálva:azokat a gombákat én is sajnálom!
Na,de majd legközelebb már nem hagyjuk veszni!
Sok puszi Mindenkinek:Gabi
Nagyon örültem Ádám sorainak és annak, hogy olyan példamutatóan viselkedett és illeszkedett be a tábor életébe, hogy méltó helyre került a gyönyörű tegez; büszke vagyok arra, hogy Bendinek ilyen barátja és iskolatársa van!
Kedves Andi, Lali és Táborlakók!
Köszönöm!!!
Köszönöm, hogy Ádámnak visszaadtátok az önbecsülését, köszsönöm, hogy egy (jó értelembe vett) új gyermeket kaptam vissza. Egy boldog és kiegyensúlyozott gyermeket, akire nagyon büszke vagyok.
Mint ismeritek az előzményeket kicsit szorongva küldtem el a táborba, mint minden alkalommal, amikor el kell engednem (bocsi, anyából vagyok).
Amikor meghallottam, hogy két alkalommal is a nap emberének választottátok, már akkor büszkeség töltött el, tudtam, hogy jó helyen van.
S amikor az utolsó nap a Lali olvasta fel a neveket, még életemben nem izgultam így, s drukkoltam Ádámnak (elnézést a többiektől, elfogult vagyok, s voltam). Amikor kiderült, hogy Rá szavaztak a legtöbben, még a könnyem is kicsordult. Mérhetetlenül büszke voltam Ádámra!
S úgy gondolom ez a lényeg az életben. Ezt a bizalmat nem lehet megvásárolni, nem lehet mással összemérni.
Ádám amikor haza értünk, folyamatosan magánál tartotta a tegezt, s láttam a szemével simogatja. Azóta is a közelében, az ágy mellett tartja.
Mondtam Ádámnak, hogy ha valami bántja, vagy nem bízik önmagában, nézzen rá a tegezre és gondoljon Rátok, gondoljon azokra az emberekre, akik hittek, s bíztak benne, gondoljon arra, hogy Veletek milyen boldog volt.
Hisz ez a lényeg! Nem??
Köszönöm! Mégegyszer köszönöm hogy önbizalmat adtatok Ádámnak, s hitet önmagába!
Ádám anya
Ui: Elnézést, hogy Ádám sokáig nem írt, egyenlőre nincs otthon internet, de már sokáig nem nélkülözhetjük. Lekötötte az iskola kezdés (új iskola, 8 osztályos gimnázium, új osztálytársak). Amint lehetősége lesz írni fog Nektek, sokat emleget Benneteket.
Sziasztok
Szia Évi!
Jólesett olvasni soraidat. Azt hiszem az összes táborlakó nevében mondhatom, Ádám társasága ajándék volt nekünk. Ilyenkor gondolja azt a tábor tűzének őrzője, hogy jó úton halad, jó társakkal, a sok jó barátból egy nagycsaládot formálva. Mondtuk Ádámnak, hogyha nem jöttetek volna érte, mi szívesen haza hoztuk volna. Erősítsétek, mert csodálatos értékei vannak. Köszönjük, hogy megismerhettük.
Pusz. 😀
Lali
Ui.: Tetszik az aláírás ( Ádám anya ) 😀
Sziasztok!
Köszönöm a válaszokat.Mostanában a szürke,tanulással teli hétköznapjaimat csak az íjászat,a kempo(küzdősport),és a biciklizés és az emlékek,valamint az ismerősökdobják fel.Tényleg a tegezzel alszom és erőt ad.
Üdv: Keresztes Ádám