Nyakunkon a következő verseny, de még nem készült el beszámolóm 🙁 . Korábban egy alkalommal vettem részt egy terepíjász versenyen az ajkai Parkerdőben, úgy emlékeztem rá, hogy mind a terep, mind a pálya nehéz volt.
Becslésem szerint mintegy 50-60 íjász gyűlt össze a megnyitóra, ám Soprontól Paksig távolról is érkeztek versenyzők! A feladat a 3D szabályai szerint, 1+1 lövéssel 30 cél leküzdése volt. Én Körmendről érkezett Haraga Attiláékkal kerültem egy csoportba. Nagyon jól haladtunk célról célra, semmiféle torlódás nem volt, az íjászok úgy eloszlottak az erdőben, hogy csak ritkán találkoztunk az előttünk járókkal. A pálya nehéz volt, rengeteg felfelé- és lefelé lövéssel. Sajnos a céltárgyak között voltak nem megfelelően rögzítettek, illetve olyan szarvasok, hogy talán első versenyük során máris úgy néztek ki mint az ementáli sajt, a becsapódó vesszők darabokat szakítottak ki belőlük, ráadásul egyik célnál ugyanebből az anyagból készültet ki kellett támasztani, mert a mellső lábaknál kettétört. Ezeknek az céltárgyaknak a készítői – enyhén szólva – nem lehetnek büszkék munkájukra, én garanciában visszavinném 🙂 ! Volt egy kisebb malőr a beírólapok körül is és az eredményhirdetésnél, de ezek simán megoldódtak, előbbiekhez kellett némi kreativitás a beírók részéről.
Ebédünket vendéglőben, terített asztalnál költöttük el, ízletes volt. Az eredményhirdetés is gyorsan ment, öt óra előtt már hazaértem Székesfehérvárra. Összességében jó verseny volt, amelyen bőven lehetett gyakorolni; a pályát varázslatos környezetben építették fel, jó volt a társaság, ez bőven kárpótolt a leírt problémákért. Tudomásom szerint idén még tervez 3D versenyeket a rendező TEA Egyesület, mindenkinek merem ajánlani a részvételt, ha egy embert próbáló versenyre vágyik, egyben köszönet a rendezőknek és a sporttársaknak ezért a szép napért!
