Dráááágááááiiiiiiiiim….:-) 🙂 🙂 Sajnos részünkről tegnap véget ért a kétnapos verseny, de a táborozók egy része, még ma is ott van a küzdőtéren, HAJRÁ!!!
((((((Kalapot le a lángelme előtt, aki kitalálta ezt a honlapot :-D, )))))) lehet, ha nem tudjuk meg milyen jó társág érkezése várható, talán el sem indulunk! Pénteken délután Visegrád felé vettük az irányt, tikkasztó hőségben utaztunk és érkeztünk meg. Bár az időjósok hidegfronttal és csapadékkal riogattak, különösebben nem ijedtünk meg ettől.
Szombaton reggel hűvös, kissé borongós időben indultunk a Visegrádtól 11 km-re lévő Stampok parkba. Nagyon tetszett a hely, az állatok, a gond nélküli parkolás és az egész környezet. Nevezésnél kiderült, hogy az étkezési lehetőségek messze túlmutatnak a megszokott íjászgulyáson, többféle menü közül mindenki kiválaszthatta a számára megfelelőt, a kínálatban a vadételek domináltak.
Csoportbeosztás és átvariálás után kimentünk a terepre, a táj meseszép volt. Mi a 4-es célnál kezdtünk, haladtunk a sűrű bozótos résztől a nyílt terep felé, majd vissza az erdőbe, nagyon szép, változatos úton. A 3D állatok méretéhez képest a karók kihelyezése korrekt volt. 1-2 felfelé és lefelé lövésnél, a terep nagyon nehéz volt. A sűrű erdő közepén voltunk éppen, amikor úgy elkezdett szakadni az eső, mintha dézsából öntötték volna, akinél nem volt esőkabát – mint pl. nálam – pillanatok alatt bőrig ázott. Megáztak a vesszők, a vizes szemüvegen át csak pacnikat láttam … innen már kicsit irreálisakká váltak a körülmények, persze valamennyi versenyző számára. Bendi, aki valamilyen általam nem ismert ok miatt 😉 átkérte magát egy másik csoportba, pacallá ázva közölte velem, hogy már hat céllal korábban feladta a versenyt… így hát beültünk az autóba, fűtés, ülésfűtés és nyomás vissza Visegrádra, forró zuhany, forró kakaó, száraz ruha mindkettőnknek, majd vissza a verseny színhelyére, a többiek már nagyjából végeztek a, de a roppant ízletes ebéd előtt és után bőven jutott idő beszélgetni íjászbarátainkkal, nem szólva a játékokról :-D.
Nagyjából ennyi a tegnapi nap története, remélem hogy a mai ragyogó időben rajthoz álló táborozók learatják a babérokat! Várjuk a további beszámolókat és az eredményekről a híreket!
Nagyon jó volt újra Veletek, köszönet a tegnapi napért mindenkinek!
No akkor pár szó a vasárnapi versenyről Kocsis Paliért.
Az első szó mindenképp a köszöneté és a Nyílröptetők Társaságát illeti.
Aki ismeri kicsit a terepet az tudja a terület nincs 200 körüli nevező létszámra méretezve.
De mindenki türelemmel viselte az óhatatlan torlódásokat.A saját eredményemet fedje a feledés
jótékony homálya.Látszott az idei tábor hiánya.:)A tábor többi lakója viszont mondhatni már szokás szerint aratott.Lacust talán külön is kiemelném 2 pontot vesztett az egész verseny alatt.
Nem szaporítom tovább a szót.Nincs még egy ilyen jó csapat mint az íjászok.
Örülünk, hogy segíthettünk, és főleg annak a 200 csillogó szempárnak. Jó érzés volt ott lenni. Erre mondják, hogy jókor jó helyen. Köszönet az összefogásért. Nekem példaértékű volt napjaink megosztottságában. Érdekes volt, hogy jobbról, balról képesek voltunk egy irányba nézni. Egy asszony odajött hozzám a rendezvényen és azt mondta, hogy fényt lát Kocsis Pali körül. Reméljük, hogy ez a rendezvény utat mutat neki a fény felé. Köszönjük, hogy segíthettünk.
Ilyenek a jó BARÁTOK igen így csupa nagybetűvel.
Jó,hogy Vagytok.