Rezi várának ostroma

Bár a cím nem bontja ki az igazság minden részletét… azért tetszetős. 😀 Elvégre nem várostromról, hanem vadászversenyről fogok mesélni.

Az autópályák összezsugorítják a világot, a tőlünk 120 km-re lévő Rezit nem egészen másfél óra alatt értük el. A faluból 5 km hosszú, elképesztő minőségű földúton jutottunk a parkolóhoz. Itt kiszálltam, családom többi tagja pedig a kehidakustányi élményfürdő felé vette az irányt.

Az első megpróbáltatás ott kezdődött, hogy kb. 400 m-t kellett igen meredek ösvényen felfelé kutyagolni az alaptáborhoz, (a legszebb eplényi emlékek tódultak fel bennem). Miután rendeződött oxigénháztartásom, beálltam a hosszú sor végére nevezni. Rögtön felmerül az első kérdés: mire jó az előnevezés? Sokan voltunk, két hölgy végezte az adminisztrációt, ezzel eleve megalapozódott a csúszás. Az első lövésre – a 10 órára meghirdetett versenyen – negyed tizenkettőkor került sor! Talán ha beült volna még egy-két ember a nevezés lebonyolításához, nem lett volna ekkora csúszás!

25 db 3D célt kellett leküzdenünk, célonként két egyenértékű lövéssel, hagyományos pontozással. Ismét nagyszerű csapatba kerültem, nyolcan voltunk, egy VR-es versenyző és hét tradis íjász. Már az eligazításnál feltűnt, hogy a nevezők – becslésem szerint – háromnegyede tradi íjjal lőtt, csigások elvétve voltak csak.

A várrom az alaptábor mellett volt, úgy építették meg a pályát, hogy az előbb említett 400 m-es kaptatón lefelé mentünk és a dombot megkerülve sokkal hosszabb, kevésbé meredek úton tértünk vissza. Csodálatos volt, hogy az aljnövényzetet uraló medvehagymalevelek illata belengte a környéket!

A lőállások céltól való távolsága megfelelő volt, a pályát ötletesen építették, bőségesen volt felfelé és lefelé lövés. Torlódás sem volt, pedig előttünk négy csigás alkotta csapat haladt, a mögöttünk jövőkkel pedig egyáltalán nem találkoztunk. Nincsen rózsa tövis nélkül, úgyhogy nem fogok a negatívumokról sem hallgatni. Kezdjük a céltárgyakkal. Volt egy porrá lőtt mormota, ezen keresztülment a csigások vesszője, a találati zónák is épp hogy sejthetők voltak. Kitettek egy őzt, amelyen nem volt bejelölve sem a tízes, sem a nyolcas zóna (talán az volt az első verseny, ahol erre az oldalára lövettek). Kérdeztük is a csigásokat, hogy mi alapján írták be a pontszámot? „Átvetítettük a túloldalra” – szólt a válasz. Szerintem ez egy olyan rendezői hiba volt, amely alapvetően befolyásolhatta az eredményeket! Folytatom 🙁 … volt egy teljesen jó állapotú őz, amelynek szinte minden lövés után leesett a feje, valakinek állandóan ki kellett menni, helyretenni…

A legdrámaibb cél azonban az alaptáborban volt. Kötélen felhúztak a fára egy mormotát, felfelé lövéssel kellett célba venni, minden találat egységesen tíz pontot ért. Bár adtak flu-flu vesszőt, mire mi ehhez a célhoz értünk, ezekből két darab már a fa tetején volt fennakadva. Mivel nem gumi, hanem gyakorlóheggyel voltak ellátva, két-két versenyző után le kellett engedni, majd vesszőszedés után felhúzni a céltárgyat. Ez a cél biztonsági szempontból is nagyon gáz volt, hiszen a várhoz legközelebb, az alaptáborban volt; bármikor beleállhatott volna a vessző egy turistába 🙁 !!! Ezt követően mentünk az 1-es célhoz, ahová a belövőpálya lővonalát keresztezve jutottunk el. Ezzel se lett volna baj, ha a verseny idejére beszedik a vesszőfogókat, mert néhány műkedvelő eközben is gyakorolt! Ha már a biztonságnál tartunk: volt jó néhány cél ahol a piros karótól az erdei földutat keresztező lövést kellett leadni! (Ez sem zavarta a polgárőrséget abban, hogy az UAZ-ukkal fel-le keverjenek állandóan.)

Körülbelül fél ötre értünk vissza az alaptáborba. Ebédre nagyon finom és bőséges gulyást kaptunk, még repetázni is lehetett.

Hitvesemmel úgy beszéltük meg, hogy ötre jönnek értem, mivel nem volt térerő, képtelen voltam értesíteni őket, hogy ez kicsit korai lesz, így a megbeszélt időre visszaballagtam a parkolóba, nem tudtam megvárni az eredményhirdetést.

Mindent összevetve: a felsorolt negatívumok ellenére is jó kis verseny volt. Csodálatos környezetben, medvehagyma illattal átitatott friss erdei levegőn, ötletes pályán és remek társaságban tölthettük időnket. A negatívumok egy csöppnyi odafigyeléssel elkerülhetők lettek volna, akár a csúszásra, akár a célok hiányosságaira gondolok. A legnagyobb probléma ezen a versenyen a pályabiztonsággal volt, Szent Sebestyén megóvott ezúttal is mindenkit…

Ami a teljesítményemet illeti: az elején csapnivalóan ment, azután amikor a fejemben helyükre tettem a dolgokat, úgy szárnyaltam, mint Pakson. Jóval 50 százalék felett lőttem, de ez alighanem a középmezőnyhöz volt elegendő ezúttal. Az viszont tény, hogy az idei versenyévadban ez volt számomra fizikailag a legnehezebb pálya, jól kidöglöttem. Hétre értünk haza, ám a kilenckor kibontott pezsgő nemcsak a fáradtság miatt esett jól 😉 🙂 🙂 :-)!

Könyvjelzőkhöz Közvetlen link.

0 hozzászólás a(z) Rezi várának ostroma bejegyzéshez

  1. Lali mondta:

    Már megint jó volt. Gratulálunk Sziget SZ.I.V.E.. Sziget SZ.I.V.E. egy frappáns név, melyben a második szót, rövidítést a tegnapi nap szó szerint kellett értelmezni. Vasárnap az egyesület nem szigetszentmiklósi szabad íjász és vívóegyesületként működött, hanem egységesen egy nagy SZÍV diktálta szeretet jegyében rendezték meg versenyüket. A szeretet és a jókedv volt mérvadó egész nap. Az előkészületek már nagyon komoly energiákat emésztettek fel. Köszönet a Burlovits lányoknak. Most figyeljetek!! Era konyhájában ezek a DRÁGA CSILLAGOK közel 100-120 adag aranygaluskát gyúrtak be, és sütöttek ki. Bocs, hogy a kajával kezdek, de szerintem ez nem mindennapi teljesítmény. Szerintem belegyúrták a szívüket is, mert olyan finom volt. Ezer puszi a MAMÁNAK is (Isten, császár), a finom gulyáslevesért. Ő egy nagyon komoly háttér bázis, ki teljes erőbedobással támogatja a mi bajszos angyalunkat és családját. Pár szó a versenyről. A viadal a festői bucka tó partján került megrendezésre. Vidáman érkeztünk, melyet csak fokozott a sok kedves mosolygós arc látványa, és a finom zsíros kenyér íze. A rendezők ( Era, Ery, Ági, István ) nagy szeretettel fogadtak minket. Otthon éreztük magunkat. Egy kis társadalmi élet és bemelegítés után kezdődött a verseny. 20 igényes cél, változatos távokon várt a versenyzőkre, melyeket 3 lövéssel kellett leküzdeni.
    A verseny pörgősen és gördülékenyen haladt, melyet a szokásos csapat távlövés követett.
    Versenyen kívül két csapatot indított az íjásztábor. Egy lány és egy fiú csapatot. A lányok brutálisak voltak a távlövésben leiskolázták az egész mezőnyt. Nagy fölénnyel nyerték meg.
    Legyőzték a Hegyi Farkasokat, Cserépváraljai fiú csapatot, a CSIHÉ-t, a Nyílegyenest, Horka íjászokat, a Pilisi Királyi íjászokat.
    Ha indulhattunk volna a vándorzászlóért, az összesített csapatversenyt a fiúk megnyerték volna a lányok pedig harmadikok lettek volna. Megjegyzendő, hogy a lányok 20 ponttal maradtak le a második, helyről, egy olyan versenyen ahol 2800 ponttal végeztek előttük.
    Gratulálunk a hegyi Farkasoknak, akik hivatalosan megnyerték a zászlót. Köszönet a szép különdíjért, mellyel a szervezők megtiszteltek minket. Köszönet a szép napért a Burlovits családnak. Ajándék volt.
    A nap süssön rátok.
    Pusz 😀
    Lali Andi

  2. fömotkánylány mondta:

    Sziasztok !
    Szeretném mindenkinek megköszönni az egész családom nevében , hogy megtisztelt minket jelenlétével a versenyünkön!
    Külön köszönet a Dombóvári családnak ( Andinak, Lalinak és Dávidnak ) a rengeteg segítségért, amit kaptunk a verseny előtt és közben is.
    Andikának külön köszönet a ” Papír munka “, gyors és frappáns összesítéséért!
    Köszönjük nektek 😉

    Köszönet a Szépvölgyi Családnak , a pályaépítésért , az együttműködő munkályukért és , hogy emelték a Sziget SZIVE szinvonalát jelenlétükkel! 😉

    Köszönet minden íjász barátunknak is, akik eljöttek ( vagy épp csak lélekben voltak velünk! ) és gratulálunk mindenkinek a sikeres eredményéhez.

    Szeretnék külön gratulálni én is a ” cserépváraljai bombázók ” csapatnak, hiszen mind a versenyen , mind a távlövérben remekeltek !
    Gratulálunk : Köffer mamának, Julcsikának, Hajnikának ( Maricsujnak 😆 ) , Ritusnak , Gyönygyinek és végül de nem utolsó sorban Andikának !
    A ” cserépváralja fiú csapata ” pedig hozta a formáját és kimagasló eredményt lött ! Gratulálunk! 😉

    Köszönjük a Dícséretet az Aranygaluskáért és a Gulyáslevesért , teljes szívből készítettük 🙂 !

    És persze Szeptemberben , már a jól megszokott Töltöttkáposztával várunk vissza mindenkit a versenyünkre!
    Szeretünk titeket és millio puszit küldünk : Burlovits Család ^^

  3. fömotkánylány mondta:

    Óóóó , és így utólagosan, de külön kiemelve!!!!

    Szeretném megköszönni a drága és kedves Gyuri bácsinak és Anikónak a meseszép nyakláncot 😀 !
    Olyan örömmel hordom, mint ahogyan még eddig semmit sem hordtam!
    Köszönöm szépen : Millió puszi Ery 😳

  4. Lali mondta:

    Csip-Csip csóka a világ legügyesebb ötvösének.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .