A Halásziban rendezett íjászversenyről írt beszámolómra reflektált Kukorelli Tamás, a rendező íjászegyesület nevében. A tisztesség úgy kívánja, hogy sorai ne a hozzászólások között bújjanak meg, ezért ugyanabban a formában teszem közzé, mint amilyenben beszámolóm is megjelent. Amint lesz időm, egy viszontválasz erejéig még visszatérek a témára.
„Kedves Doktor úr!
Ha már a mi versenyünkről van szó, kérem, engedjen meg pár szót részünkről is.
A legelső, ami számomra nem elfogadható, az az „örömíjász” verseny – bár ez a terminológia általánosan elterjedt. Én íjászversenyt tudok elfogadni, számomra nincs különbség verseny és verseny között.
Menjünk sorban, az Ön által felállított témákon.
„Nem csak tréfás célok vannak”:
Valóban, immár második versenyünkön nem csak az általunk gyártott célok vannak kint. MInt Ön is tudja, a versenyek látogatottsága jelentősen megcsappant, aminek sok oka van, nagyrészt anyagi illetve más okok, amiket most nem szeretnék részletezni.
Minden egyesület próbál olyan kínálatot teremteni, amivel több versenyzőt csalogat saját rendezvényére. Versenyünk egyik alcíme évek óta az „Íjászturmix” volt, tavasszal és most ősszel is ennek próbáltunk megfelelni – mások nagy örömére. Sajnálatos, hogy Önnek ez nem tetszik, ezen nem tudok változtatni. Többektől tavasszal pozitív visszajelzést kaptunk, így ezt az irányt folytattuk.
A régi céljaink, amiket említ írásában csak tradicionális íjjal voltak meglőhetőek. Ha megnézi a versenyzőket, szép számmal láthat más kategóriában is indulókat, ezért (bár az ejtett lövés nekem is kedvencen volt) kénytelenek voltunk azokat elhagyni évekkel ezelőtt.
Az osztrák és szlovák versenyzők elmaradását nem rajtuk kellene számon kérni, elegendő talán csak a Barátság kupa hamvába holt voltát megemlíteni. Nem csak ide, máshova sem jönnek el. Okot kérdezze meg tőlük.
Nevezés:
Minden bizonnyal borzasztó nagy különbség ugyanazon adatokat egy emailben leírni vagy egy internetes formba beírni. Semmivel nem kértünk több adatot, mint az emailes nevezésnél. Mellesleg (nem véletlenül) terjed a netes nevezési forma, könnyebben feldolgozható, nem a rendezőnek kell a rengeteg féle minőségű levelet értelmezni, humán interfészen át bemásolgatni táblázatba.
Valóban, ha elírja az email címét, akkor sajnos a visszaigazoló levél nem tud megérkezni. Azonban ha az alábbi lehetőségek közül bármelyiket igénybe veszi, hamarabb észrevesszük a kettősséget:
– a második nevezéskor a megjegyzés mezőbe beírja, hogy töröljük ki az előzőt,
– a honlap alján látható email cím vagy telefonszámok bármelyikén jelzi a hibát,
– vagy a gonosz „FŐSZERVEZŐ” úr Ön által is ismert elérhetősein (ismeri email címemet, telefonszámomat is) jelzi ezt.
Engedje meg nekem azt a slendriánságot, hogy nem vettem észre. De ha gonosz vagyok, emlékszik még a „nem megérkezett visszaigazoló emailre”, ami mégiscsak ott volt, csak az Ön levelező rendszere spam mappájában?
Saját hibát máson számon kérni nem éppen tiszteletreméltó tulajdonság!
„Kinyomtatott és kitöltött nevezési lap”:
Tudjuk, hogy nem mindenkinek áll rendelkezésére otthon nyomtató, vagy ha van, az el is romolhat. Emiatt MINDEN versenyünkön üres, kézzel a helyszínen kitölthető nyomtatvány is elérhető.
Ezen felesleges irat bevezetését több dolog indokolta, például az, hogy számtalan esetben fordult elő, hogy valaki a verseny végén reklamált, hogy ő más kategóriában szeretne értékelődni. Ezen kívül ezen a lapon ismeri el, hogy a biztonsági rendszabályok be nem tartásáért a versenyző viseli a felelősséget. Ezt minden versenyen aláíratják a versenyzővel, van ahol csak egy listán, nálunk egyedi lapon.
Korcsoportok:
A hivatalos FITA (ami már nincs is) korcsoportokban nincs gyermek és mini kategória. (Ez a hivatalos WA korcsoport felosztás: http://newrulebook.ianseo.net/?sez=15 4.2 fejezet.)
Nálunk van, a Cadet helyett szétbontva. Ön szerint helyes lenne a nyolc éves gyermeket egy 17 évessel összemérni?
0-17 évig legyen egy korcsoport, 17-20-ig a junior (ifjúsági)? A korcsoportok ismeretében jöttek el a versenyre.
Sajnos nem áll módunkban 2-3 éves csoportokra szétbontani a mezőnyt és ezzel 1 fős kategóriákat létrehozni.
Az anyagi tárgyú megjegyzését pedig szíves engedelmével kikérem magamnak és egyesületem nevében visszautasítom.
Mondjon olyan versenyt, ahol háromféle menüből lehet ebédet választani! A kísérőknek ebédjegyet a büfénél lehetett venni, az ott feltüntetett árakat fizetjük mi is a terület tulajdonosának. A számokba nem megyek bele, de minden gyereket mi látunk vendégül, csak a biztosított ebéd sokkal többe kerül (van, ahol duplája) a nevezési díjának. Az ifjúsági is gyakorlatilag negatívra jön ki. „Hasznunk” csak a felnőtteken van valamennyi.
Ha Ön szerint ez szemét dolog (mármint, hogy szeretnénk, hogy bevétel is származzon valamennyi), akkor „welcome in the real world!”. Ha esetleg tud egy boltot, ahol köszönömért adnak kiflit, szóljon kérem.
„Eligazítás”:
Beírólapok témájára valóban sok időt fordítottam, nem véletlenül. Hiába volt tavasszal is MINDEN mappában egy magyarázó, sokan hibásan töltötték ki. És igen, az aláírás nem véletlenül kötelező mind a versenyző, mind a beíró részéről. Ők vannak kint a versenyen, mi nem. Ők ketten tudják ellenőrizni a beírt pontok helyességét, mi csak ki tudjuk azt értékelni.
Ismeri a helyszínt, tudja, hogy a verseny végén a társaság elég nagy területen széled szét. Van, aki ebédel, van, aki szétnéz a majorban, van, aki elmegy. Ha értelmes időn belül tudjunk eredményt hirdetni (ami ugye szintén elvárás minden versenyző részéről – jogosan), nincs idő 10-20 perceket fordítani minden egyes hibás beírólap gazdáját egyenként keresgélni.
Mert bármennyire is volt „oktatás”, hiába volt ott a minta, rengeteg hibásan kitöltött lapot találtunk. Ami értelmezhető, azt korrigáltuk, amit nem tudtunk azzal mit tegyünk Ön szerint, ha a gazdája vagy a beírója is eltűnt, mint a kámfor? Hogyan kellene Ön szerint értékelni? Ha tudomása van gondolatolvasó tanfolyam elérhetőségéről, ami bizonyított tudást ad át, saját költségemen el fogom végezni.
Arrogancia 1:
Beíró kérdése: Szabályzat (ami mily véletlen, minden mappában ott volt) 3. pontja. Mivel itt Önök osztották be a csapatot, a beíró az, aki a csapatbeosztásban, Önök először beírtak az adott csapatba.
22. pont: „A találatokat hangosan és érthetően kell bemondani.” Többek között azért, hogy az a versenyző is hallja, aki éppen vesszőt keres. Így tud(na) reklamálni, ha valami helytelen szerinte.
Erre pedig nem is tudok mit mondani: „Mert a mi beírónk pl. nem göngyölítette a pontszámokat, nem adott időt a beírólapok ellenőrzésére, kért egy aláírást és vitte a versenyirodára!” Ezt a verseny rendezőjének hibaként felvetni enyhén szólva… nem minősíteném.
Arrogancia 2:
“Tilos a célokhoz előre kimenni!” Ön szerint ez miért van? Hogy ne lehessen lelépni a távokat. Vagy engedjük meg?
“Az igaz, hogy nem látszanak mindenhol a célzónák” – folytatnám tovább, ha már Ön nem tette: „szabad szemmel ezért javaslom a távcső használatát”. A célzónák kivétel nélkül jelölve voltak, ellenben ha valakinek nem jó a szeme, nem biztos, hogy látja. Ha azt a „szaros küblit” szemből fényképezte volna le, ahonnan meglőtte, akkor látszana, hogy meg van jelölve ott a tízes találat zónája is vonallal is, számmal is. Értem én, hogy jó olyan képet feltenni, ami a saját álláspontot támasztja alá.
Pályabiztonság:
Az a „kismalac” egy Eleven cél, melynek méretei: 78x56x27 cm. Ezt kellett Önöknek a fehér karótól ~15-16 méterről meglőni. Igen, kihívást jelentett, hiszen ezért megyünk versenyre. Szándékosan nem volt mögötte vesszőfogó. Ismeri azt a próbát, hogy „Leteszek egy 20 cm széles deszkát a földre. Végig tudsz menni rajta? És ha 100 m magasan van?”. Ugye igen. Alapban ez nem nehéz cél (szerintem). A kihívás az volt, hogy a félsz érzést kellett leküzdeni.
Mellesleg volt csónak, minden vesszőt össze lehetett szedni, illetve a szél a ki nem szedett vesszőket 15-20 perc alatt kivitte a tó szélére.
A 6-7-8 cél esetén a felvetése jogos, sajnos a korábban a pályára használható terület egy jelentős részét eladták, ott építkezések zajlanak, ezért tömörültek a célok. Önös indokból a 3D célokat a pálya elejére akartuk kirakni, hogy azokat a pályaépítés végén gyorsan fel tudjuk szedni, vasárnap reggel pedig gyorsan ki tudjuk rakni. Sajnos a közbiztonság ígérete nem teljesült még Magyarországon.
A 7., 8. célnál az ellőtt vesszőket keresők valóban rossz helyen voltak a másik cél szempontjából.
Egyrészt ez szerepelni fog a BTE jegyzőkönyben, amiért én meg is fogom kapni a kellő büntetést. Ez az én hibám, hiszen én voltam a BTE. Megjegyzem, a hibát még a verseny alatt korrigáltuk, a távolságok megtartásával a karókat áthelyeztem.
A 6. célt elvileg nem zavarhatták volna a 7. célnál várakozók, ha a versenyzők és kísérők nem torlódnak úgy fel, ahogy tették. Abban is igaza van, hogy ezt szalagozással kierőszakolhattuk volna.
(mellesleg itt nem véletlenül volt kint a vesszőfogó, de ez már mindegy is)
„Tele van a…”
Ön ezt a tököt már 4-5 alkalommal látta, ugyanezen célzónákkal, tehát nehezen hiszem el, hogy nem tudta, hogy a sütőtökön a cikkelyek számítanak. 2010 óta folyamatosan kint van és pl. azon év mindkét versenyén itt volt. Ahogy 2011-ben is.
Ahogy mondtam fentebb is, Önök voltak kint a pályán, kinek kellett volna ezt a hibás beírást helyesbíteni? Én négy alkalommal, elnökünk legalább 3 alkalommal ment végig a pályán. Miért nem jelezte? Miért nem jelezte a versenyirodán? Így utólag a neten ezt a hibás beírást nekünk felróni… no comment.
Sajnálom, hogy rossz érzésekkel távozott tőlünk. Amennyiben úgy gondolja, szívesen visszafizetjük Ön és családja nevezési díját, legalább ezzel javítva közérzetén.”
