3D Fehérvárcsurgón

Mi tagadás, “kissé” lemaradtam a naplóírással, elvégre holnap már Szekszárdon lövök, közben még nem született meg a fehérvárcsurgói beszámolóm sem. Pedig kár lenne hallgatni róla, mint ahogyan nagy kár lett volna kihagyni! Pedig az előjelek nem voltak biztatók, hiszen egész héten szakadatlanul ömlött az eső, de vasárnapra – átmenetileg – kegyükbe fogadták az íjászokat az Égiek, elvégre hűvös levegő, verőfényes napsütés, meleg fogadtatás várt minket, a bodajkiak és a pétfürdőiek rendezte versenyen. A meleg fogadtatáshoz hozzájárult az “isten hozott!” hagymás zsíros-kenyér, a gyors nevezés, a jó belövőpálya.

24 db 3D célt kellett leküzdenünk hagyományos pontozással (11-10-8-5), két egyenértékű lövéssel. A szervezők elmondták, hogy előzetesen kicsit más – némileg nehezebb – versenyt és nyomvonalat terveztek, de az eső és a sár ebben meggátolta őket, igaz így is sikerült nagyon jó, technikás pályát építeniük. Mi négyen alkottunk egy csapatot, jól haladtunk, egy-két magasra helyezett célnál a vesszőhúzás (keresés) miatt volt kisebb torlódás, de ez bőven tűréshatáron belül maradt. Sok felfelé lövés volt, a célok kihelyezése és mérete is változatos feladatok elé állított bennünket.

Jól ment a lövés, összesen négy vesszőm tévesztett célt, igaz ebből három miatt magamat okolhatom, az nem bosszantott, hogy 15 m-ről a tapsifüles elé lőttem. Ennyire erős a mezőny, hogy ezzel – igaz mindössze három pont különbséggel – a dobogó második helyére kerültem, most nem a szeniorok között neveztem, pedig… közöttük a legtöbb pontot lőttem volna. De egyáltalán nem baj, a lényeg az, hogy jól ment a lövés!

Ebédre ízletes babgulyást kaptunk, az eredményhirdetésre sem vártunk sokat, egyedi kerámia medálokat, okleveleket, a győztesek korosztálytól függően csokit, vagy egy üveg bort kaptak.

Mindent összevetve, kiválóan megrendezett, remek hangulatú 3D volt. Kicsit túllépve az íjászaton, elgondolkoztam azon, hogy tőlünk alig 20 percnyi autózásra, egy ilyen varázslatosan szép helyen, rendkívül kulturált parkerdő található, amelynek létezéséről eddig tudomásom sem volt! Horgásztó, fedett faasztalos étkezőhelyek, főzésre alkalmas tűzrakók várják a kirándulókat. Sokan sétáltattak kutyát, vagy csak túráztak a kijelölt útvonalakon, érdeklődve nézték, hogyan vesszük célba a polifoam “vadakat”.

Ahogyan mondottam volt, holnap Szekszárdon következik a folytatás!

 

Könyvjelzőkhöz Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .